Lehet, hogy már az elején rosszul közelítetted meg a nyelvtanulást
Sokunk számára ismerős a helyzet: éveket töltöttünk angoltanulással, szavak ezreit magoltuk be, aztán mégis csak egy „How are you?” jön ki a szánkon, ha külföldivel találkozunk. Vagy úgy gondoljuk, hogy a nyelvtanulásnak egy „szia” és „köszönöm” elsajátításával kell kezdődnie, a helyiekkel való beszélgetés vagy az utazás kedvéért.
De mi van akkor, ha elmondom, hogy létezik egy sokkal erőteljesebb tanulási módszer, ami nem a „folyékony párbeszédre” törekszik, hanem kulcsként használja a nyelvet, hogy felnyissa egy olyan világ kapuit, amiért valóban rajongsz?
Ma egy történetet szeretnék megosztani veled. A történet főszereplője egy tajvani doktorandusz, aki Németországban bizánci történelmet kutat. Kutatásai kedvéért rávette magát, hogy a német, francia, ógörög és latin nyelvek „dekódolója” legyen.
Tekints a nyelvtanulásra egy nyomozójátékként
Képzeld el, hogy egy kiváló nyomozó vagy, aki egy ezeréves, porosodó ügyet – a Bizánci Birodalom felemelkedésének és bukásának rejtélyét – kapta meg.
Az ügy annyira régi, hogy minden eredeti irat (első kézből származó történelmi forrás) két ősi kóddal (ógörögül és latinul) íródott. Ahhoz, hogy megértsd ezeket az elsődleges bizonyítékokat, először meg kell tanulnod megfejteni ezt a két kódot.
A még nagyobb gond az, hogy az elmúlt száz évben a világ legjobb nyomozói (modern tudósok) is vizsgálták ezt az ügyet. Saját anyanyelvükön – németül és franciául – hatalmas mennyiségű elemző jegyzetet írtak. Kutatási eredményeik kulcsfontosságú nyomok az ügy felderítéséhez, amiket egyszerűen nem hagyhatsz figyelmen kívül.
Mi a megoldás?
Az egyetlen módja, ha több nyelven beszélő „szuperdetektívvé” válsz.
Ez a történészdoktor pontosan egy ilyen „szuperdetektív”. Célja nem az volt, hogy latinul tudjon kávét rendelni, hanem az, hogy megértse Cicero műveit, és átlássa az évezredes történelem ködét. A németet és a franciát sem a csevegés kedvéért tanulta, hanem azért, hogy az óriások vállán állva megérthesse a legfrissebb tudományos kutatásokat.
Látod? Amikor a tanulás célja a „mindennapi kommunikációról” „rejtélyek megfejtésére” változik, a teljes tanulási logika megváltozik.
A „miérted” dönti el, „hogyan tanulj”
Ennek a doktorandusznak a tanulási útja tökéletesen illusztrálja ezt az elvet:
-
Ógörög és latin: Csak olvas, nem beszél. Tanára nem a „Hogy vagy?” kifejezést tanította órán, hanem egyenesen Caesar Gall háborúit vette elő, és rögtön a nyelvtani szerkezetek elemzésébe kezdett. Mivel a cél az irodalom olvasása volt, minden tanítás e körül a mag köré épült. Másfél év ógörög tanulás után még egyszerű üdvözlésekre sem volt képes, de ez nem akadályozta meg abban, hogy elolvassa azokat a nehéz, ősi szövegeket.
-
Német és francia: „Nyomozati eszközök”. Németül alapos tudományos megbeszéléseket kellett folytatnia a témavezetőjével és a diáktársaival, ezért a német hallás-, beszéd-, olvasás- és íráskészségének is kifogástalannak kellett lennie. A francia pedig elengedhetetlen eszköz volt a hatalmas mennyiségű kutatási anyag elolvasásához. Ez a két nyelv volt a fegyvere az akadémiai körökben való túléléshez és érvényesüléshez.
Ez a történet adja a legnagyobb tanulságot számunkra: Ne azt kérdezd többé, „hogyan tanuljak meg jól egy nyelvet”, hanem előbb azt, „miért tanulom?”
Felirat nélküli francia filmet akarsz érteni? Egy japán író eredeti regényét akarod elolvasni? Vagy a világ minden tájáról érkező kollégákkal akarsz kommunikálni, hogy közösen fejezzetek be egy projektet?
Minél konkrétabb és sürgetőbb a „miérted”, annál céltudatosabb és motiváltabb lesz a tanulásod. Nem fogsz többé azon rágódni, hogy „ennek a szónak nincs értelme”, mert tudni fogod, hogy minden egyes szó, minden egyes nyelvtani szabály, amit megtanulsz, egy kulcs ahhoz a „kincseskamrához”.
A nyelv: a világot összekötő híd
Érdekes módon, ennek a doktorandusznak az angol szóbeli tudása éppen Németországban fejlődött ki.
Kutatási területén a világ minden tájáról – Svédországból, Brazíliából, Olaszországból és más országokból – gyűltek össze tudósok. Amikor mindannyian együtt voltak, az angol lett a legkényelmesebb közös nyelv. Éppen ez a valós, problémamegoldásra irányuló kommunikációs igény lendítette meredeken előre angol nyelvtudását.
Ez pontosan azt bizonyítja, hogy a nyelv lényege a kapcsolatteremtés. Legyen szó az ősi tudás összekapcsolásáról, vagy a különböző kulturális hátterű emberek mai összekötéséről.
A mai globalizált világban mindannyian válhatunk ilyen „összekötővé”. Lehet, hogy neked nem kell négy-öt nyelvet is elsajátítanod, mint neki, de egy olyan eszköz birtokában, amellyel bármikor lebontódnak a kommunikációs akadályok, kétségkívül sokkal messzebbre jutsz. Ma már olyan csevegőalkalmazások, mint az Intent, beépített AI alapú valós idejű fordítással teszik lehetővé, hogy könnyedén kommunikálj a világ bármely pontján élő emberekkel az anyanyelveden. Ez olyan, mintha a gondolataidra egy „univerzális fordítót” szerelnél, ami a kapcsolatteremtést soha nem látott mértékben egyszerűvé teszi.
Szóval, ne tekintsd többé nyűgnek a nyelvtanulást!
Találd meg azt a „miértet”, ami megmozgat téged, találd meg azt a „rejtélyt”, amit fel akarsz fejteni! Aztán használd a nyelvet kalandjaid eszközéül, és bátran fedezd fel a tágabb világot! Meglátod, a tanulási folyamat többé nem kínkeserves küzdelem lesz, hanem meglepetésekkel teli felfedezőút!